Alkalmazási tanácsok:    
Csak belső helyiségekben, normál mértékű páratartalom mellett. Nem ajánlott 5 °C alatti felületi és környezeti hőmérséklet esetén.

Alap előkészítés:
Laza, porózus részeket, a port és egyéb szennyeződést távolítsuk el. Az alapfelület tiszta, szilárd, száraz, teherbíró, mozgás- és zsugorodás­mentes, valamint homogén legyen.
Porózus felületekhez javasoljuk mély­alapozó használatát. Beton felületeknél javasoljuk tapadást javító kötőhíd használatát.

Bekeverés:
A szükséges vízmennyiséget öntsük tiszta edénybe. Javasoljuk, hogy a por­anyagot már a zsákban előzetesen lazítsuk fel kézzel. A vízbe szórjuk bele las­san és egyenletesen a megfelelő mennyiségű gipszterméket, amíg a felszínen csak kevés víz látható. 3-5 perc beszívódási idő után kézzel vagy alacsony for­dulatszámú keverőszárral csomómentes, krémes pasztává keverjük.
A beke­verés befejezése után már ne adjunk hozzá gipszkeveréket vagy más idegen anyagot. Csak annyi anyagot keverjünk be, ami a megadott nyitott időn be­lül felhasználható. Már megkeményedett anyagot nem szabad felhasználni.
A gipsztermékek a termékösszetételtől, időjárási körülményektől és az alap­felülettől függően különböző ideig dolgozhatók be.                

A falfestéket használat előtt jól felkeverjük, ezután vízzel hígítjuk a gyártó utasítása szerint. Ha a festéket erősen hígítjuk, csökken a bevonat fedőképessége.
A szárítási idő a helyiségben lévő hőmérséklettől és páratartalomtól függ.

Alacsonyabb hőmérsékleten vagy magasabb páratartalomnál lényegesen meghosszabodik.
Pigment koncentrátumokkal vagy színezőfestékekkel való színezéskor nagyon nehéz újra elkészíteni ugyanazt a színárnyalatot, ezért javasoljuk, hogy már az első színezéskor készítsen elegendő festéket, mely elég lesz a festendő felület teljes egészére.
A szerszámokat használat után azonnal lemossuk vagy beáztatjuk, hogy a festékmaradék ne száradjon rá.

Szennyeződések és hőmérséklet
Általában a ragasztandó felületnek száraznak, portól, zsírtól, olajtól, nedvességtől és más szennyezőanyagoktól mentesnek kell lennie. A szilikonok és viaszfélék, illetve a piszkos felületek csökkentik a tapadás erejét.

A hőmérsékletnek kb. +5 és +40 °C között kell lennie. A hideg vagy túl forró ragasztószalagoknak először alkalmazkodniuk kell a környezet hőmérsékletéhez. Különös óvatossággal kell tárolni a ragasztószalagokat építkezés helyszínén, járművekben vagy olyan helyen, ahol a hőmérséklet változó.

A hőmérséklet-ingadozások megsérthetik a szalagokat, ezáltal pedig a kezelt felületeket is. Érdemes a ragasztószalagokat 45 fokos szögben lehúzni, így az eltávolítás után nem maradnak ragadványanyagok.

A faanyag előkezelése fontos a sérülések elkerülése érdekében. A fa rétegeinek nem megfelelő szakítószilárdsága következtében a ragasztószalag eltávolítása a faanyag rostjainak megrövidülésével járhat.
A piszkos, elöregedett felületekre felvitt, nem teljesen megszáradt festék esetében a festék jobban tapad a ragasztószalaghoz, mint magához a felülethez.

Az ilyen sérülés onnan ismerhető fel, hogy a ragasztóanyag­maradványok szakaszosan, nem a szalag teljes hosszában maradnak a felületen.

Fémfelületek
A kémiai reakciók következtében a réz, a cink és az ólom elszíneződhet. Az ilyen felületeken ezért csak rövid ideig és minél keskenyebb sávban alkalmazzunk ragasztószalagot.

Anodizált alumíniumfelületek
Ablak- és ajtókeretek, vagy redőnyök rossz minőségű anodizált felületein a szalag eltávolítása során ragasztóanyag maradhat vissza.

Azt javasoljuk, hogy az alumíniumfelületeket tintába áztatott ronggyal előkezeljük.

Rosszul tömörített felületről árulkodik, ha ragasztóanyag-maradványok tűnnek elő. Ezért alkalmazás előtt egy tapadási teszt végrehajtása javasolt. Csak ala­csony tapadóképességű szalagot használjunk.

Természetes és mesterséges kő
Nem javasoljuk ragasztószalagok használatát természetes
vagy mesterséges kövön, mert a felületen elszíneződések tűnhetnek föl még rövid használat után is.